Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Budapest képes leírás - Templom.tlap.hu
részletek »

Budapest - Templom.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: templom.tlap.hu » Budapest
Keresés
Találatok száma - 5 db
Belvárosi Szent Mihály Templom

Belvárosi Szent Mihály Templom

A jelenlegi Belvárosi Szent Mihály Templom története a pesti domonkos rendházhoz kapcsolódik. A középkori Pest egyik legjelentősebb kolostorát, a domonkosokét, 1230 körül alapították. A kolostor és a hozzá tartozó nagy kert pontos helyét nem ismerjük, az azonban bizonyos, hogy Pest déli részén helyezkedett el. A tatárdúlás (1241) után a lerombolt kolostor és templom új helyen épült fel. Jelentőségét mutatja, hogy 1308-ban a domonkosok telkén gyűltek össze a Károly Róbertet királlyá választó országgyűlés résztvevői. 1541-ben a törökök elől a szerzetesek elmenekültek, az elnéptelenedett zárdát és a templomot lerombolták.

Mátyás templom

Mátyás templom

Szent István megalapítja az első Mária-templomot. Az erről szóló és a XX. századig általánosan elfogadott hagyomány a középkorban közmeggyőződés. A török kor után a templomot Szent István egyházaként emlegetik, 1915-ben pedig megülik alapításának 900. évfordulóját. Jóllehet a kutatók újabban már elismerik, hogy a Várhegyen a tatárjárás előtt is volt település, jelenleg nincs tárgyi bizonyítékunk a budavári Mária-egyház 1247 előtti létezésére.

Mátyás-templom (360° panorámás virtuális túra)

Mátyás-templom (360° panorámás virtuális túra)

Mátyás-, vagy eredeti nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom a magyarok koronázási főtemploma. A budai várban, a Szentháromság téren álló műemlék épületben koronázták meg többek között Károly Róbertet, Luxemburgi Zsigmondot, Ferencz Józsefet és IV. Károlyt is. Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartotta, és itt nyugszik III. Béla feleségével, Chatillon Annával.

Szent István Bazilika Budapest

Szent István Bazilika Budapest

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillettő tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. A munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette. Pest város tanácsa a fontos épület további építész-tervező művezetését a kor elismert mesterére, számos fővárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízta, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültetk el 1905-re.

Szent Rókus Kápolna

Szent Rókus Kápolna

Az épület őskora az idők homályába vész. Az alapokból arra lehet következtetni, hogy már a IV. században állt itt egy kis temetőkápolna. Budapest 1945-os ostroma után a kápolna romjainak eltakarítása kózben a szentély alatt egy 'háromkarélyos kamra' maradványaira bukkantak.

Tuti menü